Határtalanul pályázat: A só útján
A só útján
Erdélyi kirándulás
7.A
Indulás május 2-án szerdán reggel 6 órakor Székesfehérvárról. Bepakolás a buszba majd búcsúztunk a szülőktől. A határ utáni első nagyobb megálló Nagy-szalonta volt, ahol megnéztük Arany János szülőházának a helyére épített tájjel-legű épületet. Az ott lévő hölgy beszélt nekünk Arany gyerekkoráról is. A követ-kező megálló a Király-hágó volt. Körülbelül este 9 órakor értünk oda a szállásra ahol megettük a vacsorát majd mindenki ment aludni.
Másnap reggel 7 órakor keltünk megreggeliztünk majd meglátogattuk a helyi iskolásokat. Meséltek az iskoláról, az ottani rendszerről. Az iskola után a Medve-tavat néztük meg ahol a csodálatos sóval, és különleges előfordulásaival ismerkedhettünk meg. Ezután Parajdon a sóbányát kerestük fel. Itt szabadon sé-tálhattunk. A sóbányában hatalmas terek voltak, ahol az ide látogató emberek kedvükre játszhattak labdájukkal, pingpongasztaloknál pingpongozhattak, de még ugráló vár és kalandpark is volt. A sóbánya utáni megálló Korond volt ahol a főutcán megtekinthettük az állandó kirakodóvásárt. Ezután Farkaslakára men-tünk ahol Tamási Áron született és ahol a sírja található.
Pénteken először Székelyudvarhelyen voltunk, ahol megnéztük a szobor parkot, a városházát, református templomot. Majd fagylaltoztunk, és busszal mentünk tovább Csíksomlyóra, ahol megmászva a dombot megnéztük a csíksom-lyói búcsú helyszínét majd a Misericordia feliratnál fotózkodtunk. A Szűz Mária szobor megtekintése előtt még ittunk egy forrásvízből, majd a templomban imádkoztunk, megérintettük a Szűz Mária szobrát. Mindez után elmentünk vásá-rolni. Gyergyószentmiklóson az Örmény templomot néztük meg. Majd egy hosz-szabb buszúttal, a szerpentines utakon kiszálltunk az autóbuszból, és gyalog mentünk a csodálatos Békás szorosban. Majd utolsó programként megnéztük a Gyilkos-tavat. Kimerülten, de visszaértünk végül a szállásunkhoz, ahol finom va-csorával zártuk a napot.
Szombaton, az utolsó napunkon megnéztük Fehéregyházán azt a kutat ahol utoljára látták elvileg Petőfi Sándort. Ezután Segesvárat jártuk be, ahol a Pe-tőfi emlékművet megkoszorúztuk, és verset mondott egyik osztálytársam, és ahol megnéztük többek közt Drakula gróf elméleti szülőházát, a várból a gyönyörű ki-látást, az óratornyot, és felmentünk 175 lépcsőfokon is. Ezek után már csak a hosszú hazavezető út várt ránk.