Iskolatörténet
A királyi város gimnáziuma
Ha a Ciszterci Szent István Gimnázium múltját fürkésszük, rögtön az elején leszögezhetjük, hogy az iskola múltja összeforrott a város történelmével és az egyetemes magyar kulturális élettel.Székesfehérváron még Szent István királyunk alapított káptalani iskolát, ennek folyamatosságát a török uralom szakította meg. A török kiűzését követően 1688-tól Széchenyi Pál veszprémi püspök a Jézus Társaság szerzeteseit telepítette a városba. A jezsuita misszió rövidesen – a török kiűzése után az országban legelőször Fehérvárott - újraindította a tanítást, előbb rendszertelenül, majd 1702-től négyosztályos rendszerben. Ennek csakhamar, 1707-ben véget vetett a tanerő- és még valószínűbben a helyhiány. A szerzetesek erőkifejtései és a városi támogatás 1724. november 6-án célt értek: ekkor nyílt újra az iskola, immár négy grammatikai osztállyal és két tanárral, kisgimnáziumként. 1737-től hatosztályos gimnáziumként működött tovább.
A jezsuiták a városban nemcsak iskolát, hanem rendházat és templomot is építettek. Első templomuk a mai Szent Imre templom helyén állt. A mai napig álló, impozáns, barokk templom és kolostor 1742 és 1756 között épült Vánossy Lőrinc fia, Antal jóvoltából, aki busás örökségéből a jezsuita rendbe való belépésekor templomot és szerzetesotthont építtetett. Nagy valószínűséggel mondható az épület Martin Witwer karmelita szerzetes tanítványa, Paul Hatzinger művének. Az ünnepélyes felszentelés 1756-ban történt meg, a templom védőszentje Nepomuki Szent János lett. Ekkor már 9 pap és 2 magister tanítja a közel 300-as diáksereget.
A jezsuita tanári névsorban olyan nevek szerepeltek egy emberöltőnyi székesfehérvári tevékenységük alatt, mint Rájnis (Reinisch) József nyelvész és műfordítóé, Baróti Szabó Dávid költő és nyelvújítóé, vagy Pray György tudós jezsuitáé, aki 1764-1766 között az iskola igazgatója is volt. Mikor XIV. Kelemen pápa a jezsuita rendet 1773-ban feloszlatta, 1776-ig világi papi minőségükben még tovább működtették az intézményt.
1776-tól november 4-étől munkájukat a pálosok vették át, ők veszik át a templomot is. Ennek a magyar alapítású szerzetesrendnek a tagjai folytatták a diákok nevelését, az anyanyelv szeretetét és hazafias lelkületet oltva beléjük. 1780-ban lépett trónra II. József, akinek ragadványneve, „kalapos király” éppen annak az Ányos Pálnak köszönhető, aki 1782-től korai haláláig, 1784-ig a székesfehérvári középiskola tanára. A költőtanár, „a bánat halk szavú költője”, II. József németesítő törekvéseinek viszont hangos ellenzője, már nem érte meg a pálos rend 1786-os feloszlatását. Ugyancsak a viharos idők kiemelkedő tanáregyénisége Virág Benedek költő, műfordító, „a magyar Horác”, aki előbb pálos rendi szerzetestanárként tanít az iskolában, majd a rend feloszlatása után egyházmegyei világi papként tanári állásában megmaradhatott, csak 1794-ben vált meg állásától, amikor a fővárosba költözött. Tanára volt (Ányos Pállal együtt) Pyrker János Lászlónak, a későbbi egri érseknek, aki nemcsak egyházi személyiségként, de költőként is hátrahagyta névjegyét.
1786-ban az iskolát államosították, kaszárnyának foglalták le, és bár eredetileg meg kívánták szüntetni, egy 
piarista erélyes közbelépése megmentette. Az államosított iskola neve Magyar Királyi Gimnázium lett. Benyák Bernát piarista szerzetes, az új igazgató, nevéhez sok olyan törekvés, intézkedés fűződik, amelyre az utókornak emlékeznie kell. Tervezetet dolgozott ki a hazai iskolarendszer korszerűsítésére, fontosnak tartotta a polgári igényeknek megfelelő tananyagot, szorgalmazza a magyar oktatási nyelv használatát a közép- és felsőoktatásban, szükségesnek tartotta a magyar nyelvtannak az oktatását már a népiskolákban is. Azt követelte, hogy a magyar tanügyet - a bécsi Tanügyi Bizottság helyett - önálló magyar tanügyi hatóság intézze. 1779-ben a pesti egyetemen ő adott elő először magyar nyelven filozófiát és törekedett a magyar szakkifejezések megalkotására. Jelentős tevékenységet folytatott az iskolai drámaírás és a színjátszás területén. Mintegy húsz iskolai színművet alkotott. Írt még bölcselettörténeti, logikai és erkölcstani munkákat.
piarista erélyes közbelépése megmentette. Az államosított iskola neve Magyar Királyi Gimnázium lett. Benyák Bernát piarista szerzetes, az új igazgató, nevéhez sok olyan törekvés, intézkedés fűződik, amelyre az utókornak emlékeznie kell. Tervezetet dolgozott ki a hazai iskolarendszer korszerűsítésére, fontosnak tartotta a polgári igényeknek megfelelő tananyagot, szorgalmazza a magyar oktatási nyelv használatát a közép- és felsőoktatásban, szükségesnek tartotta a magyar nyelvtannak az oktatását már a népiskolákban is. Azt követelte, hogy a magyar tanügyet - a bécsi Tanügyi Bizottság helyett - önálló magyar tanügyi hatóság intézze. 1779-ben a pesti egyetemen ő adott elő először magyar nyelven filozófiát és törekedett a magyar szakkifejezések megalkotására. Jelentős tevékenységet folytatott az iskolai drámaírás és a színjátszás területén. Mintegy húsz iskolai színművet alkotott. Írt még bölcselettörténeti, logikai és erkölcstani munkákat. A már államosított iskola neves tanulói közül Horvát István és Fejér György történészek nevét említjük.
A szerzetesrendek eltörlése zavarokat okozott a tanügyben, a fokozódó tanárhiány országszerte válsággal fenyegetett. II. József 1790. február 20-án bekövetkezett halála után utóda, II. Lipót ígéretet tett arra, hogy "a törvényesen befogadott szerzetesrendeket visszaállítani atyai gondja közé számítja". Ígérete beváltásában korai halála megakadályozta. Utóda I. Ferenc (1792-1835) lett, aki a francia forradalom túlkapásaitól, anyagi és erkölcsi rombolásaitól, a rendek visszaállításában ismerte fel azt a munkaerőt, amely az új nemzedéket a valláserkölcsi alapokra visszaállítja, és békés polgárokká neveli. Felszólította a nádort, hogy a helytartótanács kebelében alakítson országos bizottságot, melynek feladata a szerzetesrendek visszaállításának módozatait megállapítani.
A szerzetesrendek – köztük a ciszterci rend 1802-es - visszaállítását követően a székesfehérvári gimnázium a zirci központú rend fenntartása alá került 1812-ben, első igazgatója Villax Ferdinánd lett. A szerzetestanár 1802-től tagja a ciszterci rendnek, 1803-ban tett fogadalmat. 1808-ban szentelték pappá. 1809-től Nagyesztergáron, majd Olaszfaluban plébános. 1817 után jószágkormányzó és egyben lelkész Magyarpolányban. 1820-ban perjel Zircen, majd két esztendeig egyházi szónok Egerben. 1823-tól 1826-ig lelkész Tósokberénden, közben zirci apáttá is megválasztották. Kormányzása idején a Zirci Apátság a rend méltó központjává változott. Átszervezte a gazdaságokat, új majorokat alakított ki, korszerűbb gazdasági épületeket emeltetett, átépíttette az apátság épületének keleti és nyugati szárnyait. Kialakíttatta a palota homlokzatát, megépíttette a kettős tornyot. 1846-1847-ben létrehozta a zirci könyvtárat, amelyet Fejér György könyvtárának megszerzésével fejlesztett. Az 1813-1817-es években gimnáziumi igazgatóként Székesfehérváron tevékenykedik.
Az iskola első ciszterci Veni Sancte ünnepsége 1813 november 4-én volt, ezzel tartós ciszterci jelenlét vette kezdetét Székesfehérváron. Dr. Werner Adolf az iskola alapításának 200. évfordulóján így írt erről: „A magyar ciszterci rend 1813-ban veszi át a gimnáziumot a pécsivel együtt s bár Egerben már 1777. óta a pásztói ciszterciták tanítottak, igazában csak ekkor lesz a Ciszterci Rend tanítórenddé: a székesfehérvári és pécsi gimnázium átvételével. (…) Ennek a munkának értékét megállapítani nem a mi feladatunk. Csak annyit szabad mondanunk, amit nyugodt lelkiismerettel tehetünk, hogy törekedtünk rászolgálni itt is, mint többi intézményeinkben, a nemzet bizalmára; hogy a Rend mindig összeforrott a magyar nemzettel érzésben és gondolkodásban, test az ő testéből, vér az ő véréből, s a legjobb tudása szerint szolgálta szent vallásunk és édes hazánk ügyét.” (Werner A. 26. o.) Dréta Antal, a rend apátja az iskola átvételekor gondoskodik az iskolakönyvtár megalapozásáról: megveszi Paintner Mihály prépost 5000 kötetes könyvtárát.
A ciszterci nevelésnek különös jelleget adott az a hazafias szellem, amely munkájuk meghatározója volt a
reformkor és a szabadságharc időszakában, és amelyet korábban az elődök is képviseltek. A reformkor ciszterci iskolájának méltán nagynevű diákjai többek közül is kiemelkedik Pauer János egyháztörténész, régészeti író, püspök, Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, Szalay László történész, akadémiai tanár. Az egész nemzet lelkét átformáló költőink, Vajda János és Vörösmarty Mihály is a ciszterciek székesfehérvári iskolájába jártak.
reformkor és a szabadságharc időszakában, és amelyet korábban az elődök is képviseltek. A reformkor ciszterci iskolájának méltán nagynevű diákjai többek közül is kiemelkedik Pauer János egyháztörténész, régészeti író, püspök, Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, Szalay László történész, akadémiai tanár. Az egész nemzet lelkét átformáló költőink, Vajda János és Vörösmarty Mihály is a ciszterciek székesfehérvári iskolájába jártak. A reformkor kiemelkedő személyisége, a Szózat költője öt évig járt ide, és mind az öt év alatt az eminens diákok kiváltságaként az osztály díszhelyén ülhetett. Itteni tanulmányait is jellemzi, hogy amikor pesti iskolába kerül 16 évesen, a történelem lesz kedvenc tantárgya. A pesti cenzorok szigorúsága elől visszamenekül Székesfehérvárra: a Bujdosók című drámája, csakúgy, mint a Csongor és Tünde csak itt láthatott napvilágot, a Számmer nyomdában. Székesfehérváron a cenzor az a Szabó Krizosztom gimnáziumi igazgató volt, aki korábban Vörösmartyt is tanította középiskolai éveiben, most pedig épp a helyi előfizetők szervezőjeként tevékenykedve segítette a Csongor megjelenését. 1831 februárjában engedélyezte a nyomtatást. Az első kiadás 500 példányban készült el ez év tavaszán.
De meg kell emlékeznünk a neves diákok között arról az emberről is, akinek Nagy-Magyarország szerte számos tervezése szabott karaktert a városképeknek, a 19. század egyik legnagyobb magyar mesteréről, a historizmus európai jelentőségű képviselőjéről, a székesfehérvári születésű Ybl Miklósról is, aki szintén ciszteres diák volt, és nem feledkezhetünk meg az anyák megmentőjéről, a meg nem értve küzdő Semmelweis Ignácról sem. Ő is ugyanezeket a padokból indult, hogy letegye a hippokratészi esküt, és egész életével súlyt adjon neki: „Legfőbb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését. Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem…”
A ciszterci iskola tanárai és tanulói fölött a történelem viharai nem múltak el nyomtalanul: a magyar szabadságharcból derekasan kiveszik a részüket. Rónay Jácint bencés paptanár például az 1848-1849-es szabadságharcban tábori lelkészként vett részt. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, ezért először Németországba, majd Angliába emigrált. Itt ismerkedett meg a darwinizmus tanaival, és Kossuth gyermekeinek nevelője lett. 1848 tanulói megmozdulása, - piros zászlón fehér-zöld felirat: "Az ifjúság óhajtása, legyen boldog a haza." a megtorló osztrák hatalomnak elég arra, hogy az egész tanári kart eltiltsák a tanítástól. Szvorényi József ciszterci paptanárt például, ugyan csak "kisebb izgatásokban vétkes", eltiltják Fehérváron a tanítástól, és Egerbe helyezik. Egyetemi tanárságra pályázik, de egy "rovott múltú" nem érheti el az egyetemi katedrát.
A gimnázium mindeközben eredményesen alkalmazkodott az időszak viharos tanügyi reformjaihoz is. Az 1806-ban kibocsátott Nova Ratio miatt hatosztályos gimnáziummá fejlődik, majd alig félszázad múlva, 1849-ben az Entwurf követelményeihez igazodva ismét változtatásokra kényszerül. A tanügyi rendelet értelmében azok a
felekezeti iskolák, melyek fönn akarták tartani jogukat az államilag elismert bizonyítvány kiadására, szervezetüket kötelesek voltak az 1850-1851-es tanév folyamán az állami középiskolákban bevezetett változásokhoz hasonlóan átalakítani. Az algimnáziummá való lefokozást Villax Ferdinánd azzal kerüli el, hogy (a zirci káptalan általános beleegyezésével) a rend költségén, felmenő rendszerben felépíti a főgimnáziumi osztályokat. 1853-ban érettségizett itt az első „nagygimnáziumi” osztály. Az értesítők névsoraiban ott találjuk Zichy Jenőt, Goldziher Ignácot, Wekerle Sándort, Marosi Arnoldot.
felekezeti iskolák, melyek fönn akarták tartani jogukat az államilag elismert bizonyítvány kiadására, szervezetüket kötelesek voltak az 1850-1851-es tanév folyamán az állami középiskolákban bevezetett változásokhoz hasonlóan átalakítani. Az algimnáziummá való lefokozást Villax Ferdinánd azzal kerüli el, hogy (a zirci káptalan általános beleegyezésével) a rend költségén, felmenő rendszerben felépíti a főgimnáziumi osztályokat. 1853-ban érettségizett itt az első „nagygimnáziumi” osztály. Az értesítők névsoraiban ott találjuk Zichy Jenőt, Goldziher Ignácot, Wekerle Sándort, Marosi Arnoldot. A főgimnáziumi rangot kapott iskola azonban kinőtte az addigi épületet. A régi helyére újabb, kétemeletes épületet emelnek, hogy elférjenek a megnövekedett számú osztályok. 1875 október 3-án avatják a régi alapokon épült új iskolát. Rezutsek Antal, a ciszterci rend ekkor 80 éves apátja adja át az új épületet a tanulóifjúságnak.
A tanárok és tanítványok névsorában továbbra is nagy nevek szerepelnek. A legnagyobbak közül is kiemelkedik Klebelsberg Kunoé, aki akkor születik, amikor a rend az új épületet átadja. A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúr- és tudománypolitikusa kultuszminiszterként megszervezte a korszerű oktatási rendszert, felkarolta a természet- és műszaki tudományokat, s olyan erőteljesen és hatékonyan támogatta a trianoni jogfosztás után a magyar nevelés ügyét, hogy nemcsak utolértük, de némely területen meg is haladtuk az európai szintet. Klebelsberg kétéves volt, mikor édesapját elveszítette, és ezért édesanyja a családjához, Székesfehérvárra költözött. A ciszterci rend iskolájában tanult, s ez az időszak egész későbbi életére hatást gyakorolt. Arról az áhítatról, amely a ciszterciek templomában elfogja, évek múltán is bensőségesen vall, és bizonyára hatással volt rá a Székesfehérváron megtapasztalt ciszterci nagylelkűség is, amellyel a rend az oktatás szolgálatába állt.1921-ben Dr. Békefi Remig kezdeményezésére veszi fel az iskola Szent István nevét. Ekképpen magyarázza ezt az 1827-28-as iskolai évkönyv szerkesztője: „A magyarságot a kereszténység nemzetmentő és nemzetnevelő iskolájába a nagy országrendező, a bölcs állam- és egyházszervező, a keresztény fejedelmek példaképe, a mi dicsőséges Apostolunk vezette (…) Megépíttette a messze földön bámulatos, négy-tornyú, drágaságoktól tündöklő Nagyboldogasszony-bazilikát, a nemzeti erők és hatalom forrását, a nemzeti kegyelet tűzhelyét; a templom mellé pedig kiváltságos káptalant alapított s ehhez a magasabb szellemi és erkölcsi kultúra kisugárzására iskolát csatolt. Első szentkirályunk cselekedeteinek lélekragyogása lett – névleg is – a híres káptalani iskola folytatásának homlokcsillaga, amikor intézetünk címzését Szent István-nal gazdagítottuk.” Az iskola neve ekkortól A Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István Gimnáziuma.
1924-ben az újabb tanügyi reformok miatt az iskola reálgimnáziummá alakul.
Az évtizedek múlásával az iskola új épülete is szűknek bizonyul. Werner Adolf apát a két világháború között
határozza el, hogy a jövő nemzedékének új hajlékot emeltet, és ehhez a város támogatását is megkapta. A munkálatok 1937-ben kezdődtek, és 1939. szeptember 8-án az iskola mai épületének felszentelése megtörtént. A reálgimnázium tárgyi feltételeit korszerű szaktantermek kiépítésével és felszerelésével teremtik meg illetve bővítik.
határozza el, hogy a jövő nemzedékének új hajlékot emeltet, és ehhez a város támogatását is megkapta. A munkálatok 1937-ben kezdődtek, és 1939. szeptember 8-án az iskola mai épületének felszentelése megtörtént. A reálgimnázium tárgyi feltételeit korszerű szaktantermek kiépítésével és felszerelésével teremtik meg illetve bővítik. A rend új apátja, a boldog emlékezetű Endrédy Vendel, Shvoy Lajos megyéspüspök, Csitáry Emil polgármester, egyházi és világi méltóságok vesznek részt a közös erőfeszítéssel, nem kis áldozatok árán megépült új iskola avatásán. A háború előszele már meglegyinti a tervezést is: az alagsorban lőtér van, később, mikor a fegyverek ropognak Székesfehérváron, az iskola légópincéjében sebesülteket ápolnak. A háború előtti idők nagy ciszterci tanáregyéniségeiről a ma embere alig tud valamit. Gálos Bernát, Pőtz Edgár, Grész Leó, Námesy Medárd, Lakatos Dénes, Marschall Rafael, Mészáros Gellért, Mohay Ádám, Révész Amadé pedig rendkívüli felkészültséggel és elhivatottsággal nevelte az ifjúságot.
A történelmi emlékezet folyamatossága nem véletlenül szakad meg a háború után: új eszmék szele lengedez. 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályú általános iskolát és a négyosztályú gimnáziumot. Ennek megfelelően a gimnázium az 1945/46-os tanévtől átszerveződött, és rövid ideig mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola működött. 1848-ban az iskolát ismét államosítják. Furcsa öszvérként egy darabig együtt él egymás mellett a megtűrt Mária-kongregáció, a hittan, ciszterci lelkiség, valamint a feltörekvő ideológiai nevelés, kommunista mozgalmi élet, hogy aztán az ötvenes évekre már teljesen belefojtsák a szót a házigazdába. Lendületesen fejlődik az új világrend, a ciszterci paptanárok egyikét-másikát elnyeli a likvidáló gépezet, de jajszavukat a propaganda zajától nem hallani.
A Szent István Gimnáziumot 1954-ben az Ybl Miklós Gimnázium (amelynek alapítását Dr. Bula Teofil ciszterci szerzetes, igazgató kezdeményezte 1854-ben) gyakorlatilag bekebelezi. Az így létrejött iskola neve József Attila Gimnázium, és történelme a regnáló hatalom szempontjából örvendetesen megrövidül: már csak a XIX. századból datálódik, a „klerikus” századoktól így sikeresen megszabadultak azok, akik nem szívesen emlékeztek rájuk. A Szent Istvánból István, majd József lesz a rendszerváltás utánig, négy évfolyamos gimnázium. Elhivatott nagy tudású tanárok érdeme, hogy a diákok értelmi fejlődése ezekben az években is jó kezekben van, a hagyományosan magas oktatási színvonal megmarad.1992. június 30-án a gimnázium tulajdonjoga visszakerült a ciszterci rendhez, az első ciszterci osztály – amely egyben az első nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály is a rendszerváltás után – elkezdi tanulmányait. 1994. február 25-én Balsay István polgármester és Dr. Kerekes Károly zirci apát közoktatási megállapodást írt alá, amellyel a már ismét a Zirci Apátság tulajdonában levő gimnázium fenntartása és működtetése is átkerült a rend hatáskörébe. Az iskola neve A Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000 február 1-jétől Ciszterci Szent István Gimnázium. Az igazgató mellett ismét felbukkannak a ciszterci atyák, a spirituális vezető, a tanrendbe ismét bekerülnek a Veni Sancték, Te Deumok, reggeli és vasárnapi misék, adventi gyertyagyújtások, közös zarándoklatok – a lelki élet.
A 2012-2013-as tanévben az iskola azt a kétszáz évet ünnepli, amióta ciszterci fenntartás alá került, de egyben azt a 325-öt is, amióta fennáll. Ebben a több mint három évszázadban a nevelés és tanítás műhelye volt. A rendszerváltás óta ismét felcsillanhatott a ciszterci Ardere et lucere! – Lángolj és világíts!, és nagy elődök jelmondatával szűrhetjük le az évszázados tapasztalatot: Ha Isten velünk, ki ellenünk? (Róm 8. 16.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
A Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István Reálgimnáziumának CXV. értesítője az 1927-28. iskolai évről. Közli: Mátrai Rudolf, c. tanker. kir. főigazgató, igazgató. Székesfehérvár, 1925.
A Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István Gimnáziumának (V-VIII. reálgimnázium) Évkönyve 1938-39. iskolai év. Közli: Gálos Bernát igazgató. Székesfehérvár, 1939.
A Székesfehérvári Állami József Attila Általános Gimnázium Évkönyve az 1959-1960-as iskolai évről. Szerkesztette Csapó Jenő igazgató. Székesfehérvár, 1960.
Berta Annamária: Klebelsberg Kunó fiatal évei Székesfehérváron. Neveléstörténet. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola folyóirata 2007. évfolyam 1-2. szám
Lakatos Dénes: A székesfehérvári cisztercita rendi katholikus főgimnázium száz éves története. A
ciszterci rend székesfehérvári kath. főgimnáziumának értesítője az 1913-14. iskolai évről. Székesfehérvár,
1914.
Munka. A Székesfehérvári Ciszterci Gimnázium Vörösmarty Önképzőkörének Lapja. I. évf. 2. sz. 1940 január
Murányi Lajos A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája. A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) Kiadja a Fejér Megyei Levéltár és a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Szerkesztette Erdős Ferenc. Székesfehérvár, 1993.
Takáts Sándor: Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. Budapest, 1891.
Werner Adolf Dr.: Megnyitó beszéd, A Ciszterci Rend Székesfehérvári Szent István Reálgimnáziumának CXII. értesítője az 1924-25. iskolai évről. Közli: Mátrai Rudolf, c. tanker. kir. főigazgató, igazgató. Székesfehérvár, 1925.