Naptár
November
1. Mindenszentek: 741-től az elhunytakra való megemlékezés napja.
2. A halottak napja: 998-tól imádkoznak a holtakért Franciaországban, majd világszerte.
-Illyés Gyula születésnapja (1902). Ő az irodalmi szociográfia megteremtője irodalmunkban
(A puszták népe). A mű Új-Zélandon kötelező olvasmány.
Illyés műfordításai is kiválóak (francia nyelvből).
3. A magyar tudomány napja. Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel birtokai éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
4. A szovjet csapatok megkezdik az 1956-os magyar szabadságharc leverését.
5. Szent Imre hercegre, a magyar fiatalok védőszentjére is emlékezünk.
9. Abda község mellett meghalt Radnóti Miklós költő, aki a holokauszt áldozata (1944).
Az erőltetett menetben érte a tarkólövés. „Halált virágzik most a türelem”—írta utolsó versében.
11.: Szent Márton emléknapja http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_marton
-Katona József drámaíró születésnapja (1791—; fő műve a Bánk bán).
17.: Csokonai Vitéz Mihály születésnapja (1773—). Ő a Lilla-versek szerzője.
Ismert művei: Tartózkodó kérelem, A Reményhez, A tihanyi Echóhoz.
Szerinte a költőnek szabad új szavakat alkotni.
22.: Ady Endre születésnapja (1877—). A Nyugat irodalmi forradalmát előkészítő költő saját jelképrendszert teremtett, mely alkalmas volt kora magyarországi viszonyainak bírálatára.
26.: Babits Mihály költő-műfordító születésnapja (1883—). Az író latin—magyar szakos tanár, majd főállású művész volt; később a Nyugat főszerkesztője.
DECEMBER – KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ
ADVENT
december 1. VÖRÖSMARTY MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1800
Kápolnásnyék szülötte, a reformkor legnagyobb romantikus költője (1800—1855) a szabadságharc alatt Kossuth híve volt, amiért Világos után üldözték. Híres művei: Szózat, a Székesfehérváron kiadott Csongor és Tünde című drámai költemény.
december 3. A FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA
december 6. SZENT MIKLÓS – "MIKULÁS NAPJA"
december 8. SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA
december 9. A LABDARÚGÁS VILÁGNAPJA
december 16. KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1882
A MAGYAR KÓRUSOK NAPJA
december 19. SZILÁRD LEÓ ÉS ENRICO FERMI ATOMREAKTORRA VONATKOZÓ SZABADALMI BEJELENTÉSE: AMERIKAI SZABADALMI HIVATAL – 1944
PAVLICS FERENC HOLDJÁRÓ JÁRMŰVÉNEK ELSŐ ÚTJA A HOLD FELSZÍNÉN – 1972
december 21. TÉLI NAPFORDULÓ; A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE
AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÖSSZEÜLÉSÉNEK NAPJA (Debrecen, 1944)
december 25—26:. KARÁCSONY
december 28. NEUMANN JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1903
A XX. század egyik legeredetibb matematikai gondolkodója, az elektronikus számítógépek egyik kifejlesztője NEUMANN JÁNOS volt (Budapest, 1903. dec. 28. – Washington, 1957. febr. 8.). Az ő nevéhez fűződik a játékelmélet megalapítása. Foglalkozott a programozással is. Ezen az úton haladva jutott el az automaták általános elméletéhez. Összehasonlította a számítógép és az agy működését. Szabadalmai is voltak.
december 29. SZENT DÁVID KIRÁLY
Dávid király emléknapja. Dávidot az Úr nevében a juhok mellől szólította el Sámuel próféta, és kente föl királlyá. A messiási eszmét hirdető próféták azt tanították, hogy az ő leszármazottja lesz az a személy – az Úr Felkentje, azaz a Messiás –, aki megszabadítja a zsidó népet elnyomóitól.
BECKET SZENT TAMÁS
Becket Tamás (1118–1170), II. Henrik angol király lordkancellárja és bizalmasa, majd Canterbury érseke. A világfi lordkancellár egyházi méltóságában megváltoztatta életét: böjtőkkel gyötri vala magát... A pápa és a király között kitört viszályban az Egyház jogainak törhetetlen harcosa. A király tudtával négy nemesúr Canterbury székesegyházában az oltár előtt rátámadott és levágta a fejét. A pápa már három év múlva szentté avatta. Henrik megalázkodva volt kénytelen a sírjához zarándokolni, amely a középkor egyik híres angol búcsújáró helye lett.
JANUÁR
január 1. ÚJÉV
Adjon Isten minden jót/ Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,/ Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,/ Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben! (Adjon Isten minden jót—népköltés, részlet)
január 6. VÍZKERESZT
E nap Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták a Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy ezen események Jézus istenségének első megnyilvánulásai.
január – vízkereszttől hamvazószerdáig FARSANG
A farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon valaha Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. Ez lett a neve a vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, téltemető-tavaszkezdő ünnepségeknek is. E tavaszünnepek őse a római Saturnália-ünnep. A magyar vármegye farsangi hagyományáról Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposza szól.
január 22. SZENT VINCE
Vince hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra (†304).
A pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni. Voltak, akik vesszőt vágtak le, és a meleg szobában rügyeztetni kezdték. Ennek állásából, mértékéből azután az őszi termésre következtettek.
január 25. SZENT PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE – „PÁLFORDULÓ”
Saul korábban vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében. Mint a Bibliában olvasható, Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, egy ízben az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment. Az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, mit kergetsz engem?” (ApCsel 9,1–31.) Az élmény hatása alatt megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett. Pál fordulása (jan. 25.) ennek a „fordulatnak” állít emléket. A páli fordulatnak tágabb jelentést ad az a tény, hogy az addig csak zsidók közt térítő apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett: a Törvény útjáról a Hit útjára tért, mint maga írta több helyütt. A keresztény mozgalom ezzel a lépéssel indult el ezen az úton, mely által világvallássá lett. http://jelesnapok.oszk.hu/prod/csop?csop=jeles_nap
FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA
február – Vízkereszttől hamvazószerdáig
FARSANG
február 1.
A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
február 2.
A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJA
LÁNCZOS KORNÉL SZÜLETÉSNAPJA – 1893
LÁNCZOS KORNÉL (Székesfehérvár, 1893. febr. 2. – Budapest, 1974. jún. 25.) matematikus, fizikus, tudománytörténész a budapesti Tudományegyetem elvégzése után, 1916-ban a Műegyetem fizika tanszékén Tangl Károly tanársegédjeként kezdte pályáját. 1921-ben doktorált, majd hamarosan emigrált. Berlinben ismerkedett meg Einsteinnel, akivel 1928-29-ben munkakapcsolatban állt és ez a kapcsolat személyes barátsággá fejlődött. A 30-as években angliai majd amerikai egyetemeken tanított. Az 50-es években tért vissza Európába, és ettől kezdve a Dublin Institute for Advanced Studies lett a munkahelye.
Tudományos tevékenysége relativitáselméleti kutatásokkal indult. Eredményei az úgynevezett egységes térelmélet, azaz a gravitáció és az elektrodinamika egységesítése szempontjából jelentősek. Vizsgálatainak másik iránya a modern kvantummechanika matematikai apparátusának kidolgozásával kapcsolatos. A modern analízis gyakorlati problémái is érdekelték; igen sok közelítő eljárás kidolgozása fűződik a nevéhez. Ezeket az eljárásokat a felfedezésük után jóval, az elektronikus számítógépek algoritmusai számára is adaptálni lehetett. Foglalkozott matematika- és fizikatörténettel is; számos szakcikket és könyvet publikált ebben a tárgykörben.
február 3.
SZENT BALÁZS
GALAMB JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1881
Henry Ford vele terveztette meg a később legsikeresebbé vált termékét: a T-modellt, az egyszerűen vezethető és szerelhető, olcsó „népautót”. Joggal nevezhető így, hiszen 1908 és 1927 között több mint 15 millió készült belőle. Mindez Fordnak hatalmas vagyont, Galamb Józsefnek pedig nagy tekintélyt szerzett. 1944-ig dolgozott az időközben mamutvállalattá fejlődő gyárban. Gépkocsikon kívül hadigépeket és traktorokat is tervezett.
KITAIBEL PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1757
A botanika és mineralógia úttörő kutatója, KITAIBEL PÁL (Nagymarton, 1757. febr. 3. – Pest, 1817. dec. 13.) a pesti egyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett, de orvoslással sem a gyakorlatban, sem elméletben soha többé nem foglalkozott.
Vizsgálta viszont ásványvizeink összetételét, gyógyító hatását, ezért a hazai balneológia megteremtőjének számít. Posztumusz művét, a Hydrographia Hungariae-t ma is forrásmunkaként használják. A magyar flóra kutatásában érte el legnagyobb eredményeit. Az egyetemi botanikus kert igazgatójaként gyarapította, rendszerezte a növényállományt és megalapította, majd saját gyűjtésű növényekkel gazdagította a tanszék herbáriumát. Kormányzati megbízásból 1792 és 1816 között gyűjtőútjain – Erdély kivételével – bejárta az egész országot; több mint 20 000 kilométernyi utat tett meg.
február
HÚSHAGYÓ KEDD – A FARSANGI IDŐ ZÁRÓ NAPJA
HAMVAZÓSZERDA – A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE
KÖVÉRCSÜTÖRTÖK
február – Hamvazószerdától húsvétig
NAGYBÖJT
Nagyböjt az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak.
A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Ennek az önmegtagadó életnek számos példája maradt fenn népünk körében, mutatván azt, hogy a jókedvű áldozatban öröme telik. Mutatja továbbá azt is, hogy a nép vallásos életében is döntő a hagyományok kultusza. A hivatalos enyhítések következtében már nem volna kötelezve a szigorú böjtre, különleges kikötésekre, de apáinak jámbor élete megszentelte, így ő is a legújabb időkig megtartotta őket. Akadtak még a 19. század végén is faluk, paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi eredetű táplálékot vettek magukhoz. Még tejfélével sem éltek. Nem zsírral, hanem olajjal főztek.
február 9.
A II. MAGYAR HADSEREG PUSZTULÁSÁNAK EMLÉKNAPJA – „A VORONYEZSI KATASZTRÓFA” – 1943
A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg; 40 ezren vesztették életüket, 70 ezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el.
A rendszerváltás előtt nemigen lehetett megemlékezni a katonákról, akik mint a németekkel szövetséges haderő tagjai a Szovjetunió ellen harcoltak. Tragikus sorsuk, „feláldozásuk története” a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete.
BOLYAI FARKAS SZÜLETÉSNAPJA – 1775
A magyar matematika kiemelkedő személyisége a sokoldalú műszaki alkotó és drámaíró BOLYAI FARKAS (Bolya, 1775. febr. 9. – Marosvásárhely, 1856. nov. 20.).
Elméletei közül a végszerű téregyenlőség fogalmának megalapozását tekintik a legjelentősebbnek, amely később, a geometria fejlődése során meghatározó szerepet kapott.
február 10.
BATTHYÁNY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1807
Batthyány Lajos gróf (1807–1849) a magyar reformkor kiemelkedő nemzeti érzelmű arisztokratája, akinek ismertsége az 1848-at megelőző évtizedben vetekedett Széchenyi István népszerűségével. A felelős kormány elnöke nem volt forradalmár, sem a szabadságharc vezető alakja, mégis kivégezték 1849. október 6-án Pesten.
február 11.
SZILÁRD LEÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1898
Az atomreaktor egyik megalkotója, a fizika és a biofizika tudósa, SZILÁRD LEÓ (Budapest, 1898. febr. 11. – La Jolla, 1964. máj. 30.) a budapesti Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta tanulmányait; Einstein, Planck és az akkor bontakozó atomfizika hatására kezdett a fizikával foglalkozni.
Értesülve a németek atombomba-kísérleteiről, Einsteinnel és Wigner Jenővel együtt Roosevelt elnökhöz fordultak és meggyőzték az atombomba kutatás szükségességéről – ebből alakult a Manhattan-terv, amelyben a reaktortervezés Fermi és Szilárd, a kémiai problémák megoldása Wigner, a matematikai számítások elvégzése Neumann János feladata volt. A háború után az atomreaktor szabadalmát Szilárd és Fermi kapták meg. 1944-ben Szilárd és Teller Ede megpróbáltak fellépni az ellen, hogy az atombombát emberek ellen vessék be, azonban ezt nem sikerült megakadályozniuk. Szilárd Leó a hidegháborús időszakban is törekedett minden energiáját latba vetve harcolni a nukleáris fegyverkezési verseny ellen – ez ügyben még Hruscsovval is levelezett.
február 14.
SZENT BÁLINT – „VALENTIN NAP”
AZ EPILEPSZIA VILÁGNAPJA
február 18.
JÓKAI MÓR SZÜLETÉSNAPJA – 1825
JÓKAI MÓR (Komárom, 1825. február 18. — Bp., 1904. május 5.): író, újságíró, szerkesztő.
Protestáns meggyőződésű környezetben, liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Gyermekkorát Komáromban töltötte, iskoláit itt végezte. 1841–42-ben a pápai református kollégiumba került, ennek önképzőkörében olvasta fel első, nyomtatásban is megjelent elbeszélését. Itt ismerkedett meg Petőfivel is. Komáromi és pesti joggyakorlat után ügyvédi vizsgát tett. 1845-ben első igazi „beszélyével” keltett nagy feltűnést, ezek alapján nyerte el Frankenburgtól 1847. július 1-jén az Életképek szerkesztését, amit a fiatal tehetségek, a radikális nézetek fórumává tett. Még 1846 elején a Tizek Társaságának tagja lett. 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont megszövegezésében. Ősszel vállalta Kossuth különféle politikai megbízásait (pl. Rózsa Sándorhoz indult), szilveszterkor családjával Debrecenbe menekült, ott indította meg 1849. február 22-én a békepárti Esti Lapokat. Szemtanúja volt Buda visszafoglalásának, Szegedre, Aradra követte a kormányt. Augusztus végétől Tardonán (Borsod megye) rejtőzött, 1849 karácsonya után komáromi menlevelében bízva visszatért a fővárosba. Írói, újságírói munkássága alapján (1854-től a Vasárnapi Újságban, 1858-tól az általa szerkesztett Üstökösben) a kor legnépszerűbb alkotója.
1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja; 1861-ben az MTA rendes tagjává választotta.
február 19.
ZSUZSANNA NAPJA
február 20.
MUNKÁCSY MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1844
MUNKÁCSY MIHÁLY (Munkács, 1844. február 20.–Endenich [Németország], 1900. május 1.): festőművész.
Önállósulásának első fontos emléke az Ásító inas című képe. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját. Ebből a korszakából ismertek népi tárgyú művei (Tépéscsinálók, 1871), majd végleg Párizsba költözése után: Köpülő asszony (1873).
1872-ben Párizsban telepedett le.E korszak első nagyméretű műve a Milton (1878), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott, majd a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgotha(1883). Ekkoriban festette remek virágcsendéleteit és tájképeit.
Önéletírását az 1880-as években kezdte franciául írni; életének 1848–1863 közötti időszakára emlékezik.
február 25.
A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁt. 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
február 28.
A KALEVALA NAPJA