„Bátor szellemi tevékenységre szóló elszántság”
Felavattuk a Nemzeti Emlékhelyen I. (Nagy) Lajos domborművét
Székesfehérvár, 2016. szeptember 28. (szerda)
A Királygaléria-sorozat kilencedik elemeként a Nemzeti Emlékhelyen felavattuk I. (Nagy) Lajos domborművét. Az eseményen beszédet mondott Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója, dr. Cser-Palkovics András polgármester, L. Simon László országgyűlési képviselő, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója és Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes. A műemléket Dékány Árpád Sixtus zirci apát szentelte meg, majd a város polgármesterével közösen leplezte le.
A Nemzeti Emlékhely Királygalériáját Kodolányi László szobrász és ötvösművész tervezte, a sorozat első hét darabját is ő készítette. A Szent Istvánt ábrázoló rézdomborítás 1996-ban került a helyére, ezt követte 1997-ben Szent Imre, 1998-ban Könyves Kálmán, 1999-ben III. Béla, 2000-ben Mátyás király, 2003-ban Károly Róbert, 2009-ben IV. Béla táblája. Majd 2014-ben a sorozat nyolcadik elemeként Szent László réztábláját is felavatták, amit Kodolányi László 2010-ben bekövetkezett halála után Balogh Mihály Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész készített.
Valamennyi alkotás adományozók – intézmények, civil szervezetek, cégek – jóvoltából került a Nemzeti Emlékhelyre, a gyűjtemény a mai napon egy újabb alkotással bővült. A sorban a kilencedik domborművet Bódás Tamás ötvösművész alkotta meg, amely a Magyar Anjou Legendárium ábrázolása alapján készült. Az elhunyt művész hagyatékát az iskola kezdeményezte a Nemzeti Emlékhelyen elhelyezni, jelképezve ezzel a fiatalok magasztos szándékát, miszerint részesei szeretnének lenni őseink emlékeinek megőrzésében.
Az emlékmű-avatás jelentőségét szimbolizálva a gimnázium valamennyi osztálya részt vett a délelőtti ünnepségen, amelyet a diákok szavalataikkal, valamint zenei előadásaikkal tettek még méltóságteljesebbé.
Az ünnepi beszédek sorát Orosz Ágoston iskolaigazgató kezdte, aki arról beszélt, hogy egy nagylelkű adomány miatt lehet most jelen ezen a szent helyen a gimnázium, tekintettel arra, hogy az elhunyt Bódás Tamás ötvösművész által megalkotott I. (Nagy) Lajos domborművet az alkotó felesége, Egervári Gertrúd az iskolának ajánlotta fel, akinek köszönetet mondott mindezért. Ezen kívül megköszönte dr. Hollós László fő-állatorvosnak is, hogy felkarolta ennek az ünnepségnek a megszervezését. Majd diákjaitól azt kérte, legyenek büszkék arra, hogy ezen a táblaavatáson részt vehetnek, és hozzák el ide családtagjaikat.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester örömét fejezte ki, hogy ennyi fiatalt lát itt a Nemzeti Emlékhely területén, akiket arra buzdított, érezzék azt a büszkeséget, hogy valamilyen nagy dologban segítséget nyújtottak. A történelem nagy viharai miatt – mint fogalmazott – arra nincsen lehetőségünk, hogy besétáljunk a templomba, és I. (Nagy) Lajos sírjánál koszorúkat helyezzünk el. Jött az iszlám, jött a török, és ma csak romok vannak, ami egyúttal figyelmeztető jel is számunkra és Európa számára. Ezek a romok azonban folyamatosan felelősségünkről értesítenek bennünket, hiszen a szívünkben és lelkünkben ez a bazilika áll, ugyanúgy, mint az a szellemiség is kell, hogy álljon, ami értékként ehhez a templomhoz kötődik. Ahhoz a templomhoz, ami a kor Európájának egyik központja volt, és a magyar nemzeten keresztül Európa vonatkozásában közjogilag meghatározó feladatokat és funkciókat látott el.
Hangsúlyozta: a most felavatott dombormű többet jelent egy táblánál, hiszen arról szól, hogyha nem állhat ez a templom, az nem jelentheti azt, hogy a szívünkben és a lelkünkben sem élhet. Ennek azonban csak akkor van értelme, hogyha a fiatalok átérzik ezt, hiszen ők a jövő.
L. Simon László országgyűlési képviselő beszédében arra tért ki, hogy az ember óhatatlanul elmereng azon, mit is jelent nekünk Nagy Lajos király. Mint elmondta, sorolhatnánk az érdemeket és a történelmi toposzokat, a Képes Krónika megíratásától a pécsi egyetem alapításáig, a nápolyi hadjáratoktól a három tenger vadromantikájáig. Majd arról beszélt, érdekes módon azt is ki kell emelnünk, amiből szinte semmi sem maradt: a XIV. századi nagyszerű épületeket. Ugyanis Lajos korában terjedt el a Kárpát-medencében a gótika, szebbnél szebb épületek sorát emelték, amiket aztán sorra lerombolt vagy átépített a török.
A hatalmas királyi életmű aktualitását megtalálni nem könnyű feladat – mint fogalmazott. Időben távol van tőlünk, s nincs egy olyan jól kiemelhető, fundamentumként szolgáló tett, mint István esetében az államalapítás. A Romkert míves bronz domborműve előtt fejet hajtó, gyermekeinket még keresztény szellemben felnevelni akaró pedagógusok számára éppen az a legnagyobb kihívás, hogy az ünnepség kötelező aktusán túl, hogyan tehetik élővé, élményszerűvé, s mintává a nagy elődök, köztük Nagy Lajos életpéldáját. Nehéz elmagyarázni a gyerekeknek, miért is kell felvenni matrózblúzt és öltönyt, s mi végre teszünk virágot vagy koszorút egy szoborhoz, vagy egy emléktáblához. Mint hangsúlyozta: „Kellenek a tiszteletadások, az emlékezés, és az ezekhez segítségül hívható kapaszkodók, jelek, üzenetek. Mert az üres szarkofág is jel, a kortárs művészek alkotta szobrok és domborművek is jelek, sőt felkiáltójelek. Még a hiány, a kifosztottság, a rom is a mának és a jövőnek szóló üzenet lehet, ha figyelünk, s ha érteni akarjuk, mi dolgunk is van e hazában e kicsiny, de felemelően szép nemzet tagjaként.”
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója a Nemzeti Emlékhely és az itt őrzött emlékek jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy ez a hely őrzi a középkori Magyar Királyság legfontosabb épületének, a Mennybe felvett Szűz Máriának szentelt prépostsági templom maradványait. Szent István végső nyughelyén túl, további 14 király és számos királyi családtag sírját őrizte a Bazilika. Alapításától fogva a királykoronázások kötelező helyszíne volt. Szakrális vonatkozásai mellett pedig jelentős közjogi funkciókkal is rendelkezett, a fehérvári törvénynapok helyszíneként is szolgált.
Kiemelte, hogy Székesfehérvár a magyar nemzet történelmének kiemelkedő emlékeit őrzi, s számunka, fehérváriak számára közös feladat ezen egyedi értékek megőrzése, a jövő nemzedéke számára történő átörökítése, de nem csak fizikai értelemben, hanem kultúrtörténeti, és legfőképpen szellemi vonatkozásaiban is. Mint fogalmazott, ezt az erkölcsi kötelezettséget ismerték fel mindazok, akik – éppen két évtizeddel ezelőtt – a Királygaléria létrehozása mellett döntöttek. A program – mondta - a Szent István Király Múzeum jogelődje, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága kezdeményezését követően széleskörű társadalmi összefogással, a gazdasági és a civil szféra szereplőinek részvételével valósul meg. A Székesfehérváron koronázott, illetve eltemetett királyoknak emléket állító emléktábla-sorozat a vázolt történeti múlt felidézésében nyújt segítséget.
Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes, mint a gimnázium egykori diákja szólt a jelenlévőkhöz. Arról a korról beszélt, amikor a gimnázium még a József Attila nevet viselte, amikor a ciszterci rend sem működhetett Magyarországon, és beszélni sem lehetett a múltról. Majd szólt azokról a legendás tanárokról, akik búvó patakként azt a szellemiséget, hagyományt, amit a Ciszter Gimnázium képviselt, mégis őrizték és átadták nekik.
A mai nap fontos üzeneteinek egyike az – mint fogalmazott –, hogy a Szent István királyról elnevezett Ciszter Gimnázium diákjai felállítják és felavatják Nagy Lajos király emléktábláját. A másik pedig az, hogy ma, amikor keletről ismét hódítókkal szembesül a keresztény Európa, különösen nagy jelentősége van, hogy annak a Nagy Lajosnak állítunk emléket, aki az első magyar király volt, aki szembeszállt a keletről érkező hódítással. A harmadik üzenet pedig az, hogy ezt olyan helyen tesszük, annak a koronázó templomnak a tőszomszédságában, amelyik ma azért nem áll, mert a keletről érkezett hódítók lerombolták, és a földdel egyenlővé tették. „Lássuk meg, halljuk meg, és értsük jól ezeket az üzeneteket!” – ezzel zárta gondolatait.
Dékány Árpád Sixtus zirci apát a dombormű megszentelése előtt arról beszélt, hogy Isten, a mi mennyei atyánk azt a feladatot bízta ránk, és különösen a megkeresztelt emberekre, hogy lélekben, szellemben, emberi értékekben, vele közreműködve gazdagítsa, építse, s tegye szebbé ezt a világot. Nagy Lajos király alakja – mint fogalmazott – nemcsak az imádság, a lelki bölcsesség, hanem a bátor szellemi tevékenységre való elszántság miatt is példaértékű. Majd azt kívánta, hogy ezekben a viharos időkben, Európában, legyen bátorságunk, legyen erőnk ahhoz, hogy imádságos lélekkel, törekedjünk a szellemi igényességre, az emberi értékek megoltalmazására és továbbépítésére, saját életünk példájával.
Az ünnepség ezt követően a dombormű leleplezésével folytatódott, majd a jelenlévők az emléktábla előtt koszorúkat és virágokat helyeztek el.
Önkormányzati Kommunikációs Központ anyaga alapján
Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Simon Erika